Horizont
Jó hírek a nagyvilágból
Jó hírek a nagyvilágból Jobb a levegő Európában Az európaiak a több évtizedes környezetvédelmi politikának köszönhetően könnyebben
Vlagyimir Putyin a nyugati gyengeség minden jelét stratégiai lehetőségként értelmezi, és a béketárgyalásokat nem lezárásnak, hanem időnyerésnek tekinti. Az ukrajnai háború nem elszigetelt konfliktus, hanem egy történelmileg beágyazott birodalmi projekt része, amellyel az elnök az orosz hatalom európai kiterjesztését célozza – mondta el Françoise Thom Oroszország-szakértő, történész a L’Expressnek adott interjújában. Thom úgy látja, hogy Moszkva egyszerre épít a belső autoriter stabilitásra és a nyugati politikai, társadalmi megosztottság tudatos kihasználására.
A külpolitikai eszköztár központi eleme Thom szerint továbbra is a KGB-logika: a gazdasági ígéretek politikai fegyverként való használata és a „hasznos idióták” kiválasztása.
A történész végkövetkeztetése szerint Ukrajna nem végcél, hanem ugródeszka: Putyin hosszú távú projektje az orosz hegemónia kiterjesztése egész Európára. Ehhez elengedhetetlen a transzatlanti kapcsolatok meggyengítése, amit Moszkva Donald Trump visszatérésével történelmi lehetőségnek lát. Thom szerint a Kreml tudatosan járult hozzá az amerikai társadalom polarizálásához trollhálózatok, a Russia Today és más csatornák révén, ami a MAGA-mozgalom radikalizálódásában is visszaköszön.
Európát hasonló „önputyinizálódási” kockázat fenyegeti, amely ellen Thom szerint csak az intézmények védelme és a társadalmi manipuláció felismerése jelenthet ellensúlyt.
(Forrás: portfolio.hu; 2026. január 5.)
XIV. Leó a keresztény egység jubileumára készül – a helyszín Izrael szemszögéből érzékeny, a Vatikán viszont továbbra is „nemzetközi városként” tekint Jeruzsálemre. Első külföldi útján a Közel-Keletre látogatott XIV. Leó pápa, ahol máris rendkívüli bejelentéssel állt a nyilvánosság elé – írja a Hetek.
Törökországi és libanoni látogatásának három napja alatt a katolikus egyházfő bejelentette: 2033 húsvétjára „világzsinatot” hív össze Jeruzsálembe – vagyis minden keresztény felekezet közös találkozóját –, Jézus Krisztus kereszthalálának és feltámadásának 2000. évfordulója alkalmából.
A pápa szerint a jubileumi évforduló nem pusztán történelmi mérföldkő, hanem lehetőség arra, hogy a keresztények újragondolják az egységhez vezető utat. Isztambulban, ökumenikus vezetők előtt arról beszélt, hogy a világ keresztényeinek egy hét éven át tartó, közös spirituális zarándoklatra kell elindulniuk, amelynek végpontja a 2033-as jeruzsálemi találkozó lenne. XIV. Leó így fogalmazott: „Vissza kell térnünk a Felházba, ahol Krisztus megmosta tanítványai lábát, és ahol Pünkösdkor a Szentlélek betöltötte őket. Ez az út vezet el bennünket a teljes egységhez.”
(Forrás: neokohn.hu; 2025. december 7.)
Eredetileg a gázai konfliktus megoldására kezdeményezte Donald Trump az általa vezetett nemzetközi Béketanácsot (Board of Peace), de a hétvégén közzétett alapító okirat globális hatókört adna az új intézménynek, ami így a második világháború utáni berendezkedést is felülírhatja.
Mintegy hatvan ország vezetői kaptak személyes meghívást az amerikai elnöktől, hogy a Béketanács alapító tagjai legyenek, közülük a Reuters értesülése szerint eddig egyedül Orbán Viktor fogadta el egyértelműen a felkérést, más vezetők eddig nem nyilatkoztak hivatalosan.
A brit hírügynökségnek név nélkül nyilatkozó európai diplomaták attól tartanak, hogy egy olyan új „Trump-féle ENSZ” jönne létre, ami figyelmen kívül hagyja az ENSZ Alapokmányának alapelveit, és hátráltatná a világszervezet munkáját. A Fehér Ház által nyilvánosságra hozott alapító charta szerint a testület elnöki tisztét Trump töltené be élethosszig, és a gázai konfliktus megoldásával kezdené munkáját, majd más konfliktusok kezelésére is kiterjesztené tevékenységét.
(Forrás: hetek.hu; 2026. január 19.)
Harminc évvel az első riói klímacsúcs után a világ újra Brazíliába, az esőerdők szívébe tér vissza, hogy a jubileumi COP30-on számot vessen a klímavédelem három évtizedes eredményeivel – vagy inkább kudarcával. Miközben a politikusok Belémben a Párizsi Egyezmény tizedik évfordulóját ünneplik, a globális átlaghőmérséklet első ízben egy teljes éve tartósan meghaladta a +1,5 °C-t, a fosszilis energiafelhasználás pedig újabb rekordokat döntött. A klímacsúcs „zöld” üzeneteit így egyre nehezebb összeegyeztetni a valósággal: az emberiség még sohasem függött ennyire az olajtól, a széntől és a földgáztól, miközben a megújulók sikertörténetei mögött gyakran csupán ügyes kommunikáció húzódik meg.
(Gelencsér András – Pannon Egyetem, MTA VEAB, HUN-REN-PE Levegőkémiai Kutatócsoport; forrás: portfolio.hu; 2025. november 12.)
Jó hírek a nagyvilágból Jobb a levegő Európában Az európaiak a több évtizedes környezetvédelmi politikának köszönhetően könnyebben
