Horizont
Hírek, aktualitások a világból
Hírek, aktualitások a világból Putyin már megkezdte Európa ostromát Vlagyimir Putyin a nyugati gyengeség minden jelét stratégiai
Az európaiak a több évtizedes környezetvédelmi politikának köszönhetően könnyebben lélegezhetnek, mivel a friss adatok a légszennyezés jelentős csökkenését mutatják az egész kontinensen.
Az Európai Unió Kopernikusz Légkörmegfigyelő Szolgálata (CAMS) legfrissebb levegőminőségi jelentésében megjegyezte, hogy a kén-oxidok és a nitrogén-oxidok kibocsátása 2010 óta évente mintegy 3%-kal csökkent a kontinensen, a legnagyobb visszaesés az iparból és a közúti közlekedésből származik.
A kutatás egybecseng az Európai Környezetvédelmi Ügynökség legfrissebb levegőminőségi értékelésével. Áprilisban arról számoltak be, hogy a kontinens legtöbb megfigyelőállomása megfelelt az Európai Unió kulcsfontosságú szennyező anyagokra vonatkozó jogszabályi határértékeinek. Ennek ellenére a légszennyezés mértéke az állomások akár 20%-ánál is meghaladta az uniós előírásokat. A CAMS elismerte, hogy még mindig van tennivaló, de megjegyezték, hogy az általános kilátások „továbbra is biztatóak”.
A közlekedés az egyetlen olyan ágazat, amely több szén-dioxid-kibocsátást okoz, mint 1990-ben, de az elektromos autók bevezetése itt is megfordíthatja a jelenlegi helyzetet. A CAMS szerint az európai közlekedési ágazat 2024-ben 1,05 milliárd tonna szén-dioxidot bocsátott ki, szemben a 2019-es 1,1 milliárd tonnával, ami 5%-os csökkenést jelent.
„Európa továbbra is folyamatosan fejlődik a levegőminőség javítása terén, köszönhetően a közlekedésből, az iparból, a lakossági fűtésből és más kulcsfontosságú ágazatokból származó kibocsátások csökkentésére irányuló folyamatos erőfeszítéseknek” – mondta Laurence Rouil, a CAMS igazgatója.
(https://www.positive.news)
Az alacsony szintű gyulladást megelőző étrend lecsökkentheti a demencia kialakulásának kockázatát az idősebb felnőttek körében, beleértve azokat is, akiknél az Alzheimer-kór biológiai kockázata fokozott – derül ki egy svédországi tanulmányból. E szerint a magas p-tau217 – egy, a demenciára utaló biomarker – szintje a kutatás azon résztvevőinél, akik gyulladáscsökkentő étrendet követtek, akár 30%-kal alacsonyabb kockázatot mutatott a betegség kialakulására, mint azok esetében, akik más étrenden éltek.
A Karolinska Intézet vezetésével lefolytatott, a tanulmány alapjául szolgáló kutatás 1865 hatvanéves vagy annál idősebb felnőttet követett tizenöt éven keresztül. A résztvevőkkel vérvizsgálatot végeztek olyan biomarkerekre, amelyek demenciát jeleznek, emellett étrendjüket is értékelték. A tanulmány a demenciakutatás két gyorsan fejlődő területét kapcsolta össze: a kockázat korai azonosítását a vér biomarkerein keresztül, és a megelőzést az életmód-változtatás egyes tényezőin át. Ezzel azonban még nem született konkrét bizonyíték arra, hogy az étrend bizonyosan befolyásolja a demencia kockázatát, csupán a kapcsolatot mutatta fel a két fenti tényező között.
„Eredményeink azt sugallják, hogy az étrend minősége releváns lehet a demencia megelőzésében azoknál az embereknél, akik már mutatják a fokozott kockázat biológiai jeleit” – mondta Anja Mrhar, a Ljubljanai Egyetem kutatója, a tanulmány egyik jegyzője.
(https://www.positive.news)
Álljon itt egy másik biztató hír is e betegséggel kapcsolatban. Londoni idegtudósok szerint létezik egy olyan gyógyszer – amelyről korábban már bebizonyosodott, hogy biztonságos, és jól tolerálja az emberi szervezet –, amely a betegség laboratóriumi modelljében mérsékli az Alzheimer-kór számos, a kórfolyamathoz köthető jellegzetességét.
A King’s College kutatócsoportja olyan módszert dolgozott ki, amely egy kulcsfontosságú fehérjét céloz meg, hogy egyszerre több, az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó tünetet vagy folyamatot is kezeljen.
Megállapították, hogy a KCL-286 – egy olyan kísérleti gyógyszer, amely korábban már sikeresen teljesítette az 1. fázisú humán biztonságossági és tolerálhatósági vizsgálatokat, s amelyet eredetileg a gerincvelő-sérülés kezelésére fejlesztettek ki – képes enyhíteni az Alzheimer-kór számos, a betegséggel összefüggő jellegzetességét, sikeresen helyreállítja a DNS-károsodásokat, és csökkenti az agyi gyulladásokat.
Az Alzheimer-kór kialakulásában szerepet játszó tényezők közé tartozik az amiloid-béta és a tau nevű fehérjék toxikus felhalmozódása. Ezek álltak a gyógyszerfejlesztések középpontjában, ám a klinikai alkalmazás terén eddig csak korlátozott sikereket értek el.
„Eredményeink azt mutatják, hogy a KCL-286 nem csupán a DNS-károsodást célozza meg, hanem a gyulladást is mérsékli; márpedig mindkét folyamat nagyon korán jelentkezik az Alzheimer-kór előrehaladása során – mondta dr. Maria Goncalves, a gyógyszerfejlesztési projekt vezetője. – Ez rávilágít arra, hogy a szer potenciálisan képes lehet a betegség lefolyását módosítani, ahelyett, hogy csupán a tüneteket kezelné.”
(Forrás: https://www.goodnewsnetwork.org/)
Egy eltűnt, a ’60-as években végzett felmérések alapján halottnak vélt korallzátonyt találtak élve és virulva Benin partjainál. A felvételek egy látszólag egészséges zátonyt mutattak nyolc különböző korallfajjal és nyolc halfajjal, amelyek a korallok körül rejtőztek és táplálkoztak. Egy modern, szonáros felmérés és a National Geographic Exploration Technology Lab által biztosított mélytengeri kamerarendszer segített a felfedezésben.
„Nem volt könnyű terepkutatási kampány – mondta Gérard Zinzindohoué, az Institut de Recherches Halieutiques et Océanologiques du Bénin munkatársa. – Hosszú napokat töltöttünk a tengeren, technikai problémákkal és sok más bizonytalansággal is megküzdve. Aztán egyszer a szonáron olyan struktúrákat láttunk, amelyek úgy néztek ki, mintha zátonynyomok lennének, ami reményt adott nekünk, hogy közel járunk… Még mindig emlékszem az első képekre. Izgalom és hitetlenkedés keveréke volt, mert miután ennyi időt töltöttünk a zátonyon gondolkodva, hirtelen egészen valóságosan bukkant fel előttünk… Tudomásunk szerint ez az első megerősített feljegyzés egy élő mezofótikus korall-ökoszisztémáról a Guineai-öböl kontinentális talapzatán. Úgy gondolom azonban, hogy amit találtunk, valószínűleg nem kivétel. Valószínűbb, hogy azt tükrözi, milyen keveset tudunk még mindig a nyugat-afrikai és más part menti régiókról.”
Egy biztos, sokkal több kutatásra lesz szükség ahhoz, hogy még több derüljön ki a zátonyról és a közelben található más lehetséges társairól.
(Forrás: https://www.frontiersin.org/news/2026/07/20)
Hírek, aktualitások a világból Putyin már megkezdte Európa ostromát Vlagyimir Putyin a nyugati gyengeség minden jelét stratégiai
