Zsédenyi István evangélikus lelkész és a protestáns gályarab-prédikátorok emlékezete
„Az 1671-től 1681-ig tartó időszak a magyarországi protestantizmus „gyászévtizedeként” vonult be a hazai egyháztörténelembe. Az ellenreformáció radikális szakaszának nyitányaként I. Lipót – aki különös módon szívügyének érezte az ellenreformáció ügyének felkarolását – ún. rendkívüli törvényszéket állított fel Pozsonyban (1671). Ezzel szinte egyidejűleg Bársony György váradi püspök vádiratot adott ki, amelyben tagadta a bécsi békét követő – a vallásszabadságot biztosító – törvények érvényességét. A törvényszék az első két esztendőben még csak a felső-magyarországi köznemesség egy részét idézte maga elé meghallgatás céljából, majd 1673-tól már a protestáns lelkészeket és tanítókat. Az ellenük felhozott vádak a következők voltak: felségsértés, hazaárulás, a római katolikus vallás érdekeinek megsértése. A vádlottak csak akkor menekülhettek meg a szigorú ítélet végrehajtása alól, ha lemondtak állásukró...

Élő múlt
Perzsiától Iránig – Hogyan jött létre a mai Iráni Iszlám Köztársaság?
Perzsiától Iránig Hogyan jött létre a mai Iráni Iszlám Köztársaság? A mintegy háromezer éves perzsa civilizáció – a mai Irán – az ókori Kelet egyik legrégebben fennálló, folytonosságban élő kulturális bölcsője és állami tradíciója. Az évszázadok során ugyan többször átalakult – elég az iszlám vallás felvételére vagy az ország nevének Perzsiáról Iránra változására gondolni –, […]